MENNYBEMENETELI ÉNEKEK
Krisztus mennybe fölmene,
hogy nekünk helyt szerzene,
ül Atyjának jobbfelől,
mindeneknek ura lőn.
Kapuját a mennynek
szélesre tárta minden embernek.
Krisztus meghalt bűnünkért,
föltámadott lelkünkért,
már királyi székében
uralkodik az égben.
Kapuját a mennynek
szélesre tárta minden embernek.
Közbenjáró Krisztusunk,
szeretett jó Pásztorunk,
Szentlelkedet add nekünk,
hogy szüntelen dicsérjünk.
Kapuját a mennynek
szélesre tárta minden embernek.
Mennybemeneteli énekek
Galileai férfiak, mért néztek az égbe?
Mért, hogy forró könny fakad férfiak szemébe'?
Jézus Krisztus visszajön, Jézus Krisztus él.
Galileai férfiak, mért hogy tétlen álltok?
Vár a Kelet és Nyugat, Krisztus bízta rátok.
Hirdessétek mindenütt: Jézus Krisztus él.
Galileai férfiak, milyen jelre vártok?
Várjatok még tíz napig, Lelkét küldi rátok.
Nem hagy árván, nem hagy el: Jézus Krisztus él.
Galileai férfiak, ha majd jön az óra,
élőket és holtakat hív majd számadóra:
a nagy Bíró visszajön, Jézus Krisztus él.
Mennybemeneteli énekek
Égi kapuk nyíljatok, sarkig kitárulva,
most vonul be Uratok, alle, alleluja.
Ki juthat fel valaha Urunkkal a csúcsra?
Tisztaszívű jut oda, alle, alleluja.
Istent, aki keresi, áldásos az útja,
Megváltója szereti, alle, alleluja.
Mennybemeneteli énekek
Mennybe ment Krisztus e napon,
alleluja, alleluja,
hogy minden ember vigadjon,
alle, alleluja.
Urunk a győztes nagy Király,
alleluja, alleluja,
teljes lett minden műve már,
alle, alleluja.
Krisztus a Fő, s mi tagjai,
alleluja, alleluja,
legyünk a mennyben társai,
alle, alleluja.
Ki most az égbe szálla fel,
alleluja, alleluja,
egykor mint Bíró így jön el,
alle, alleluja.
Siessünk hálát mondani,
alleluja, alleluja,
s a Három-Egyet áldani,
alle, alleluja.
Szent Ambrus úrjöveti Himnusza
Veni Redemptor gentium
Népek megváltó Istene!
Szűztől születve megjelenj!
Csodálják minden századok:
Istenhez illő születés! Amen.
Nem férfiúnak magja ez,
de titkon-való ihletés,
test lesz az örök szent Ige,
megvirágzik a szűzi méh.
Áldott gyümölcse megterem,
de szüzessége megmarad,
erény zászlói fénylenek,
Templom, hol Isten megjelent!
S a nászteremből ím kilép
királyi házból Vőlegény,
mint Isten-Ember, égi Hős,
hogy útját futva járja be.
Megindul Atyja székitől,
s Atyjához ismét visszatér,
bejárva poklok mélyeit,
föl, az isteni trónusig.
Ki az Atyával örök-egy
a test páncélját fölveszi,
mi testünk gyöngeségeit
örök erővel hatva át.
Immár fénylik te jászolod,
az éjből új nap támadott,
mit nem borít el semmi éj,
szüntelen hittel tündököl!
Forrás ~ Internet
